Miért is válasszunk gerendaházat?

TERÜLET MEGTAKARÍTÁS: A kisebb keresztmetszetű szerkezetnek köszönhetően, a hagyományos falazatú építményekhez viszonyítva jelentős építési terület takarítható meg. ( Pl: 100nm-es téglaépülethez képest plusz 6-8 nm területhez jutunk)


GAZDASÁGOS A többi építőanyaghoz képest a fa a legjobb hőszigetelő. számítási és tapasztalati értékek alapján közel 40% fűtési energia takarítható meg a hagyományosan épített társaikéhoz képest. Nem a falakat, hanem a lakótér levegőjét melegítjük, ezzel energiát nyerünk!


Könnyű Beépíthetőség: A különböző vezetékeket komolyabb vésési és helyreállítási munkák nélkül lehet elhelyezni. A száraz építési technológia lehetővé teszi a gyors, és precíz munkavégzést . a gerendaházakban végzet gépészeti munkák egyszerűbbek a hagyományos technikával épülő házakénál, falbontást, vésést, vakolást nem igényelnek.


JÓ ÉPÜLET KLÍMA: A faépületeket könnyű felfűteni. A hagyományos épületeknél először a nagy hőtehetetlenségű falakat kell felmelegíteni mielőtt a szoba, elérné a kívánt hőfokot, addig a faház gyorsan átmelegszik. bármilyen fűtési rendszer beszerelhető.


KÉNYELEM: A gerendaházak a legmagasabb kényelmet biztosítják. A tömör fának köszönhetően ezek az épületek, utánozhatatlan érzést, hangulatot teremtenek.


GYÁRTÁS: A saját gyártástechnológia biztosítja a minőséget. Minden gerendaházat számítógéppel tervezünk meg. A faanyag a számítógép által vezérelt gépsorokról már, az összeszereléshez szükséges méretekkel rendelkezik. Hosszú, gondtalan életünk egyik titka: a jó minőséget biztosító faanyag előkészítés.

További érvek

RÖVID ÉPÍTÉSI IDŐ (1,5-3 hónap) A magas szintű előregyártás lényegesen lecsökkenti az építési időt. az év bármely szakaszában felépíthető.·


BIZTONSÁGOS, mert a gerenda -és rönkházak vetekednek a kőépületek stabilitásával, földrengés szempontjából, pedig állékonyságuk meghaladja a kőépületét.


ÖKOLÓGIAI SZEMPONTBÓL: A fa építési nyersanyagokat takarít meg. Gyártás során nem szabadulnak fel káros anyagok, és teljesen, azaz hulladék nélkül feldolgozható.


KALKULÁLHATÓ KÖLTSÉGEK, mert ajánlatunkat adott műszaki tartalommal, határozott időre, fix áron adjuk.


A FA LÉLEGZIK: A fa szerkezete nyitott a pára felvételére és leadására. A gerendafalak szabályozzák a belső tér páratartalmát. Az allergiás panaszokkal küzdőknek, a legjobb megoldás, a tiszta, szabályozott levegő.·


A FA MINT IDEÁLIS ÉPÍTMÉNY : A többi építőanyaghoz képest a fa rugalmasságban, szerkezeti tulajdonságaiban felül múlja a többi építőanyagot.


ELŐREGYÁRTÁS: Saját üzemünkben ellenőrzött gyártástechnológiával ideális gyártási viszonyok biztosításával, az időjárási körülmények kizárásával pontos, precíz munkát lehet végezni. A gépészeti terveket már a ház összeszerelésekor figyelembe vesszük, ennek megfelelően illesztjük össze az elemeket.

Faházépítés Magyarországon

A fa az egyik legrégebbi és legfontosabb építőanyag történelmünkben, és mind a mai napig vezető szerepet tölt be. Nehéz lenne elképzelni, hogy mekkora változást jelentene, ha egyszerre csak eltűnne környezetünkből.

Templomokat, kiállítási épületeket építünk belőle, amiknek csodájára jár a világ. Karcsú hidak épülnek fából, átszelve a folyókat, utakat és völgyeket. Hatalmas fesztávokat fedünk le faszerkezetekkel ipari vagy mezőgazdasági épületekben. De a családi házak egyszerű tetőszerkezetei is komoly gondolkodásra kényszerítenék a kivitelezőket, ha nem használhatnának szarufákat. Minden épületben találkozunk a fával mint anyaggal, mégis sokan idegenkednek attól, hogy fa- vagy favázas házban lakjanak. Ellenérvként hozzák fel, hogy a faháznak ideiglenes jellege van, csúnyák, tűzveszélyesek, nyáron túl melegek és nem túl kedvezőek az akusztikai paramétereik sem. Ezek az érvek gyakran helytállóak, ha hétvégi nyaralókkal vagy "összetákolt", rossz minőségű faházakkal találkozunk. Az ellenérzéseket azonban csak akkor lehet megszüntetni, ha olyan jó minőségű és esztétikus házak épülnének, amikben szívesen lakna a legkényesebb ízlésű ember is. Vagy annyira olcsó és gyors lenne az építésük, ami néhány gondot esetleg feledtetni tudna.

 

A legfontosabb azonban az, hogy a hazai lakosság nem ismeri a faházban rejlő lehetőségeket és megoldásokat, hanem az előítéletei alapján dönt. Ezért elsődleges feladat bemutatni a faházak típusait, jó és rossz tulajdonságaikat, de azt is, hogy kellő ipari hátteret teremtve, méltó ellenfeleivé válhatnak a hagyományos szerkezetű épületeknek. A faházaknak nagyon sokféle csoportosítása képzelhető el, ezek közül talán a legegyszerűbb a következő:1. Tömör falas épületek2. Favázas épületek3. Paneles rendszerek. Térelemes épületek Hazánkban valamennyi - a fent felsorolt - típusra születtek elképzelések és tervek. Mégis nagyon kevés konkrét épülettel találkozhatunk a valóságban, ami elsősorban az ipari háttér hiányából adódik. Vegyük sorra ezeket a különböző típusokat és azok jellegzetességeit. A tömör falas szerkezetnél az épületeket lábakra vagy kész vasbeton födémre lehet építeni. Jellegzetesen földszintes épületek építhetők, de több emeletes megoldásra is akad példa szép számmal. A közbenső födémek a karakterből adódóan csapos gerendafödémek. A tömör falas szerkezetet lényegében két alaptípusra lehet osztani. Mind a kettő ősi építési technológia, ami nem sokat változott az elmúlt évezredek alatt. Az egyik a boronafal, ami nagyon karakteres külsejének köszönhetően mindenki számára ismerős lehet. Itt a fal egymásra rakott vízszintes gerendákból (kör- vagy téglalap-keresztmetszettel) épül fel, amiket a sarkoknál összecsapolnak. A mai változat abban különbözik az ősitől, hogy a gerendák közti esetleges hézagokat különféle gumiprofilokkal tömítik (elődeink kócot használtak) és a hőtechnikai szabványok miatt vagy kívülről, vagy belülről hőszigeteléssel látják el, amit természetesen még burkolni kell. A favédelem miatt igen gyakori, hogy az elkészült falat fehérre meszelték A másik eljárás az, amikor függőleges, hornyolt pillérek közé vastag gerendákat vagy pallókat engednek be. Itt nem jelentkeznek a boronafal jellegzetes sarokkialakításai, építészetileg egészen más karakterű épületet kapunk. A mai előírásoknak megfelelően ezeket a falakat is külön burkolni szükséges. A tömör falas rendszer előnye, hogy nagyon rusztikus egyedi épületeket lehet kialakítani viszonylag szabad alaprajzi elrendezéssel. Az építés igen egyszerű, külön gépesítést nem igényel, illetve nem igényelt, ha azonban a mai komfortkövetelményeket figyelembe vesszük, akkor házilag csak akkor álljunk neki, ha egy kisebb erdőnk és asztalosműhelyünk is van. A tömör falas építési rendszer ellen az szól, hogy nagyon sok fát használ fel feleslegesen, hiszen mindenképpen el kell látni még szigeteléssel és egyoldali burkolattal, ami megkérdőjelezi, hogy hol használjuk ki a vastag fafal előnyeit. Belső burkolat esetén markáns külső karaktert kapok, elvesztve a kedvező akusztikai hatásokat és a hőtároló képességet. Külső burkolat esetén pedig a házam úgy fog kinézni, mint a szomszédé, amit azért másképpen is elérhettem volna, persze még akkor is marad a tudat, hogy boronafalas házam van...A második típuscsalád, ami egyben a legbővebb is, a favázas építményeké. Ebbe a csoportba lehet besorolni a német "fachwerk"-et, az amerikai pallóvázas házakat, de itt kell helyet szorítani a japán tradicionális és modern faházaknak is. Erre a családra is az jellemző - mint minden tárgyaltra -, hogy előre elkészített beton fogadószintre építhető, ami lehet alápincézett is.

A pincefödém azonban már lehet hagyományos vagy fafödém is. Minden típusra az jellemző, hogy a helyszínen szerelik össze a vázszerkezetet, a födémgerendákat és a tetőszerkezetet is. A fachwerk építési mód tradicionális, ácsjellegű kötésekkel készült, általában fém kötőelemek nélkül, átlós merevítőmezőkkel. Annak, aki kételkedik a faépületek tartósságában, egy németországi kirándulást javasolnék, ahol akár négy- vagy ötszáz éves házakat is találhat. A kővárakon kívül igen kevés épület "él" meg ilyen tisztes kort. (A téglaépületeket általában 50-100 évre tervezik.) Az üresen maradt mezőket tapasztott nádfonattal vagy téglával töltötték ki, amit gyakran bevakoltak. Ma hőtechnikailag ezek a szerkezetek külön hőszigetelést követelnek. Ez az építési mód már kihalófélben van, a mai fachwerk házak általában már csak külsejükben imitálják a régieket, de már modern szerkezetekkel készülnek. (4. ábra)A pallóvázas szerkezet amerikai találmány, ha eltűntetnénk az ottani ilyen faházakat, akkor az emberek jó része lakás nélkül maradna.

A rendszer lényege az, hogy egy talpdeszkára pallókat állítanak kb. 50 centiméterenként, amiket felül egy fakoszorú-gerenda fog egybe. Az ablakok és az ajtók helyét kiváltják, azok bárhol lehetnek. A födémszerkezet pallófödém, amin újabb szint indulhat, vagy a tetőszerkezet talpszelemenje kerül rá. A statikai igénybevétel miatt a szarufák és a födém gerendái mindig egyirányúak. A pallóváz burkolata belülről kifelé a következő: gipszkartonborítás, ami a tűzvédelmi követelményeknek eleget tesz, ezalatt párazáró fólia és gyakran szintén "tűzálló", cementkötésű faforgácslap (ck-lap). A pallók teljes mélységében hőszigeteléssel vannak , amit kívül ck-lap burkol, erre vagy deszkaburkolat, előfalazás, de leggyakrabban idehaza dryvit vakolat kerül. Ez a szerkezet a leg fatakarékosabb a kis keresztmetszetek miatt, és ez adja a legnagyobb alaprajzi szabadságot is a tervezőnek. A hazai elterjedése akkor képzelhető el azonban igazán, ha nálunk is megjelenne az amerikai rétegelt lemez és a kinti szegezési eljárás, no és persze az sem ártana, ha merítenénk valamit a kinti évszázados tapasztalatokból. Azonban mindenképpen a rendszer mellett szól, hogy nincsen szükség faház gyárakra, hanem "csak" szakértelemre és technológiára, arra viszont magas szintűre.A többi ezen típusba sorolható szerkezet közül talán még az oszlopost említeném meg, ami alaprajzilag kötöttebb, de szintén igen takarékos megoldás. Nagyobb keresztmetszetű főtartók készülnek 3 vagy akár 6 méteres raszterben, amire ráültetik a gerendákat. Ezeket a főtartóközöket töltik ki később, akár a teljes felületet üvegezve.

A szerkezet előnye, hogy a tartópillérek között akárhol elhelyezhetők a szerelt válaszfalak akár úgy is, hogy később áthelyezhetőek legyenek. Ez a típus a lakóházak mellett kisebb középületek építésére is megfelelő. A japán tradicionális épületek is hasonló szerkezetűek, ez a szisztéma kipróbáltan földrengésbiztos, ami a legtöbb tárgyalt konstrukcióra elmondható.A paneles szerkezeteket két csoportba lehet sorolni; a kis- és nagypanelek csoportjába. A két rendszer közötti fő eltérés a "kézzel" mozgatható rugalmasság, és a csak daruval mozgatható hatékonyság különbsége. Mindkét rendszer komoly ipari hátteret igényel. A kiselemes módszer a modulrendszernek köszönhetően raktárra is termelhet a szabványépületek "réme" nélkül, míg a másik ezt csak típustervek esetén engedheti meg magának. Mindkét típus rétegfelépítése érdemben a fent tárgyalt szerkezetével egyező. Az előregyártás során a panelek lehetnek mindkét vagy csak az egyik oldalról burkoltak. Az utóbbi esetében könnyebb a gépészeti szerelvényeket elhelyezni.

A kispanelek esetében általában a N*30 cm-t használják, ami ad egy alaprajzi kötöttséget. A panelek igen merev szerkezetűek, statikai probléma nem szokott előfordulni. A legnagyobb gondot a panelek egymáshoz illesztése jelenti, ez az úgynevezett gyenge pont az épületekben és az érdemi eltérés ennek a megoldásából adódik. Ennek a konstrukciónak szintén komoly létjogosultsága lehet idehaza, ha nagyobb igény merülne fel az ilyen lakások iránt. Ezek a lakások házilag is kivitelezhetőek a megvásárolt elemekből, de azért a "kulcsrakész" igényeket hivatott kielégíteni. Amíg a "csináld magad" korszakát éljük, addig "IKEA"-módon lehetne forgalmazni az elemeket. A nagypaneles rendszer lényege, hogy teljes falakat készítenek el előre, amiket egy délután össze lehet építeni házzá. Elméletileg itt is kötetlen az alaprajz, ha feladjuk a típustervek gazdaságossági realitását. A falpanelek hossza akár 14-16 méter is lehet, az emelhetőség szab csak korlátokat.  Erre az eljárásra Németországban több gyártót is találhatunk, de az ő meglétüknek a kulcsra kész igény az előfeltétele. A módszer korszerű, a házak jó minőségűek, csak az igény, az fog nagyon hiányozni...Végül a térelemes rendszerről néhány szót: ha az építkezések felvonulási épületkonténereire gondolunk, amiket irodákká építenek össze, akkor már el is tudjuk képzelni a technológia lényegét. Ez persze akkor kifizetődő, ha teljes lakótelepeket (jó értelemben véve) képzelünk el. A tömeges lakásépítésnek lehetne alternatívája, kellemes küllemű (a példával ellentétben) épületeket is találhatunk például Finnországban

A módszer hátránya, hogy mi már átéltünk egy tömeges lakásépítési hullámot, ami nem sikerült valami jól, és a jelen gazdasági helyzetünk sem engedi meg újabb állami építkezések beindítását, anélkül meg egyszerűen nem kifizetődőAkármelyik rendszer mellett kötelezzük el magunkat, van néhány olyan szempont, amit mindenképpen figyelembe kell venni. Az első az a fa minősége, ha lehet, csak első osztályú fával dolgozzunk, amit rendesen kezeltek védőszerekkel. A leggyakrabban azonban egyszer befújják egy vékony réteggel, hogy a színe olyan legyen, mintha...

Ezzel valóban elérhetjük, hogy az épületünk temetését még mi is megéljük, pedig ez a többletköltség feltétlenül megtérül. Itt további örök szabály: vágni és gomba ellen kezelni és sohasem fordítva. A másik fontos szempont a szakemberek hozzáértése. Az a tény, hogy valaki külföldi ács, az nem szinonimája a hozzáértő mesterembernek, sokan vannak, akik azon véreznek el, hogy olcsó külföldi munkaerőt alkalmaznak. Persze a referenciákban azért meg kellene bízni. Nagyon lényeges szempont az átszellőztetett hőszigetelés, amiről a legtöbb kivitelező még csak nem is hallott. Ennek a jelentősége egy külön cikket érdemel, akárcsak a nyári túlmelegedés, az akusztikai és az esztétikai problémák kérdésköre.

A faházaknak van valami természetes, öntörvényű bája, az ember szinte megnyugszik, amikor fafelületeken fut végig a szeme. Lehet, hogy hiányzik egy kicsit a szívünk mélyén a természet és az erdő, és eljön még az az idő, amikor nem szegény az, akinek csak faházra futja (az árakat ismerve már ma sem az). A leírtakkal kapcsolatban azonban sohasem szabad elfelejteni azt, hogy a fa az egyetlen olyan építőanyag, ami újratermelődik. A hulladéka nem szemét, és ha gyermekeinknek is szeretnénk építőanyagot és tiszta levegőt adni, akkor rendben kell tartani az erdeinket. Fát kivágni lehet, csak ültetni ne felejtsünk el soha!